Mit lehet tenni egy olyan világban, ahol a halál már csak egy bosszantó állapot, akár egy betegség, melyből hamar fel lehet gyógyulni, és az öregség se fenyegető tényező már? - teszi fel a kérdést a Kaszás, lépten-nyomon a könyv cselekménye alatt. Ezzel a könyvvel foglalkozunk mostani cikkünkben.
A sorozat első kötete
Napjaink után két-három évszázaddal járunk, ahol az emberiség már legyőzte az öregedést, a halált és a betegségeket is, valamint létrehoztak egy mesterséges intelligenciát, Viharszem néven, amely a sok, korrupt és befolyásolható politikust helyettesíti, és a világ ügyes-bajos dolgait intézi. Ezen kívül tartalmazza a világ teljes tudásbázisát. Viszont ennek a tökéletes világnak is megvan a maga szépséghibája: hogyan akadályozzák meg a népesség növekedését? Persze nem azzal, hogy új bolygókra költöznek, vagy születésszabályozással, hanem egy egész más módszerrel: véletlenszerűen kiválasztanak embereket, akiktől véglegesen elveszik az ezen a világon létezés jogát, vagyis megölik őket. E feladatok elvégzésére kijelölnek embereket, a kaszásokat, akik ezután úgy élnek mint a szerzetesek: nem házasodnak, nincsen magánéletük, hanem az egész életüket a társadalom szolgálatába állítják. Egy kaszás esetében nagyon fontos, hogy egyszer se élvezze az ölést (vagyis ők nem is hívják ölésnek, begyűjtésnek nevezik, hisz az ölés az egy egész más fogalom), és együtt kel éreznie áldozata érzéseivel . Egy kaszás az inas éve alatt kitanul többféle ölési módszert, legyen az késelés, mérgezés, áram vagy bármi más. Utána választania kell egy új nevet, egy olyan ember nevét, aki a halandóság korában elért valami nagyot .(pl.:Marie Curie, Bill Gates, Albert Einstein, stb.)
Citra Terranova és Rowan Damisch a 2. kötet borítóján
Főszereplőinket, Citra Terranova-t és Rowan Damisch-t Michael Faraday kaszás inasnak fogadja, majd egy évig képzi őket. Az inas év alatt Citra és Rowan megtanulják a kaszások harcművészetét, a bokatort, valamint többféle ölési módszert, ezeken kívül több begyűjtésnek is szemtanúi lesznek, majd egy baleset következtében mindkét inasnak máshogy alakul a sorsa, Citra Marie Curie kaszáshoz kerül, Rowan pedig Robert Goddardhoz. Curie kaszás inkább szereti imitálni a régi halál természetét, ezért áldozataival többnyire hirtelen végez, de ettől függetlenül átérzi áldozatai halálát. Viszont Goddard egy egész más úton jár, amelyen sok kaszás követi őt: egy új rendszert akar, ahol a kaszások korlát nélkül, élvezve végezhetnek emberek ezreivel. A könyv második kötetében Rowan és Citra ezek ellen a kaszások ellen küzdenek, és próbálják fenntartanii a régi rendszert.
Ez a könyv számomra nem csak egy mezei sci-fi, sokkal több. Sok filozófikus gondolatot tartalmaz a halálról, a kaszáslét nehézségeiről, valamint az élet különböző területeiről. A könyv nagyon jól mutatja be a karakterfejlődéseket is, a harc jeleneteket, valamint az utópisztikus elemeket is az olvasó számára.
Karakterek közül elsőként Faraday kaszást emelném ki, mivel ő teljes mértékben átérzi hogy min mennek át áldozatai, és segít is nekik felkészülni az elkerülhetetlenre. Rajta kívül talán még Rowant említeném, aki Goddard borzasztó kiképzése után is talpon marad, s fellázad mestere ellen, valamint az új rend ellen.
A könyvből készült egy második és egy harmadik kötet Neal Shusterman tollából, valamint 2020 óta fejlesztés alatt áll egy film adaptáció is. A könyvet főleg azoknak ajánlom, akik tudják értékelni a könnyebb, de annál tartalmasabb gondolatokat az életről és a halálról, szeretik a jól felvázolt harc jeleneteket, és persze a sci-fit.