A cikk minimális spoilereket tartalmaz a How I met your mother és Stranger Things című sorozatok végkifejletére vonatkozóan, olvasása laikusoknak nem ajánlott.
Sorra érnek véget a sorozatok, főleg a Netflixen. Tavaly itt hagyott minket a hat évadot megélt Cobra Kai, valamint az idén lezárult majdnem-tízéves Stranger Things. Viszont minden ilyen nagy időtartamot megélt sorozatnak van egy nagy Achilles-sarka, mégpedig a történet lezárása. Miért nem sikerülnek ezek úgy, ahogy elvárnánk, és hogy történik ez? Erről lesz most szó.
A sorozatzáró rész egyik fontos jelenete
Mielőtt belekezdenék, el kell hogy mondjam, hogy a cikk apropója az, hogy épp mostanság fejeztem be a How I met your mother (Magyar ford.: Így jártam anyátokkal) című sit-com sorozatot, amit az évadzáró miatt nem emeltek piedesztálra a rajongók.
Lezárni egy sorozatot nagy nehézséggel jár, hiszen vagy beleesel abba a csapdába, hogy megpróbálsz megfelelni a rajongóknak, és ez tesz tönkre, vagy annyira nem érdekel a rajongók véleménye, elvárása, hogy végül a többségnél kiveri a biztosítékot. A How I met your mothernél az alkotók inkább a másodikra hagyatkoztak, és már a jól előre eltervelt befejezést valósították meg, amelyben Ted és Robin újra összejönnek végül. A DVD-verzióban viszont kiadtak egy alternatív befejezést, amellyel az alkotók nagyjából elismerték, hogy a befejezés nem lett annyira jó, mint tervezték.
A személyes véleményem szerint inkább a végleges befejezés ellen vagyok, mert igazából az alkotók teljesen lerombolták azt, amit három évadon keresztül építettek Robin és Barney között, akik szerintem a sit-com történelem egyik legjobb párosa voltak.
A sorozat teljes alapötlete onnan eredt, hogy Ted éli az életét, megtapasztalja a felnőtt létet, és végül megtalálja élete szerelmét, akivel leéli élete hátralévő részét. Na de a sorozat alkotói az utolsó 20 percben csavartak egyet rajta azzal, hogy kiírták a képből az anyát, valamint Robin és Barney házasságát. És még azzal is fokozták a helyzetet, hogy az egész sorozat Ted és Robin szerelmi története, nem pedig a fent említett várt befejezés, vagyis Ted hogyan találkozott gyermekei édesanyjával.
Az alkotók így beszéltek erről: ,,Egy olyan finálét készítettünk, amely az élet kanyarjairól szól, és a dolgok nem mindig úgy alakulnak, ahogy az ember várná”. Később kiderült abból, hogy a gyerekekkel eleve már a második évadnál felvették a záró képsorokat, hogy az alkotók már a legelején eltervezték, hogy így lesz vége a sorozatnak.
Nem úgy, mint a Stranger Thingsnél. Itt az történt, hogy a kezdeteknél nem bíztak a sorozat sikerében, és úgy gondolták, hogy azonnali bukás lesz. De végül a Netflix történetének legsikeresebb sorozata lett. Az ötödik évaddal a fő probléma szerintem az volt, hogy egyrészt túlságosan biztonsági játékot játszott, nem hozott meg merész döntéseket, sőt az egyetlen merésznek tűnő döntést is azzal rontották el, hogy létrehoztak egy alternatív lehetőséget. Másrészt pedig összecsapott volt, és ezért lett olyan, amilyen. Nem érződött olyannak a lezárás, mint mondjuk a Bosszúállók: Végjáték-nak, vagy a Star Wars eredeti trilógiáé, hogy más legendás sorozat/film lezárásról egy szót se ejtsek. A gonosz legyőzése is néhol logikátlan és összecsapott volt, és az alkotók a premiert követően nem győztek magyarázkodni a lezárást követő lyukak miatt. Mondjuk például azt, hogy hol a jóistenbe’ voltak végig a sorozat legendás szörnyei, a demogorgonok? A magyarázat: a főgonosz nem számított a támadásra. (??!!)
Az epilógus egy másik téma, amit az alkotók már a kezdetek óta elterveztek, amiben teljesen elrontották a befejezést. De végső soron mindenki megkapta a jól megérdemelt lezárását. Kivétel nélkül. Na jó, Mike és El (a szinkronosok kedvéért: Tizi) kivételével.
Viszont mindkét sorozatnál el kell könyvelni, hogy igen, nem sikerült a legjobban a sorozat lezárása, de nem is ezért emlékszünk rá később pozitívan. Mindkét sorozatnak voltak rendkívül emlékezetes pillanatai, idézetei vagy betétdalai, amiket a mai napig emlegetünk.
A How I met your mother egyrészről megreformálta a sit-com műfajt azzal, hogy nem élő közönség előtt játszott (gyakran) nem stúdióban, valamint az elég autentikus, humoros bevágásaival a múltból, vagy arról, amiről épp szó van
Ki ne hallott volna a Stranger Thingsről mostanság? Talán az idősebbek, hiszen a sorozat inkább a fiatalabb generációnak szólt. Ha egy idősebb ember mégis megnézte volna, az bizonyára azért tette, mert fel akart ülni a sorozat által generált ‘80-as évek nosztalgiavonatára, ami, valljuk be, a sorozat egyik fő motorja volt. Hiszen a sorozatot az tette ikonikussá, hogy mennyi akkori sláger és kulturális elem jelent meg benne
a második évad híres zárójelenete, ami alatt a The Police Every breath you take című slágere megy
Összegzésként még annyit, hogy igazából egy sorozat két nagy hibába futhat bele. Egyrészt, ha mer nagy lépéseket meghozni, és azért nem lesz közkedvelt, vagy mert semmit nem mer megtenni, és összecsapja az egészet. Remélhetőleg a jelenleg futó sorozatok nem fognak ugyanebbe a hibába esni.
Források: