Amikor arra gondolok, hogy milyen a tanítás Magyarországon, akkor ma már csak azt látom magam előtt, ami a Poliban van, ahogy itt tanítanak. De amikor figyelem, ahogy a testvéreim küszködnek az anyaggal a hatszázadik felelésre, meg amikor az előző sulimból a barátaim mondják, hogy miket vesznek, meg milyen dolgok vannak bizonyos tanárok óráin… – akkor az már egy egész más dolog. A Fekete pont éppen arról szól, hogy milyen nyomasztó dolgok vannak a magyar közoktatásban.
A film plakátja
A Fekete pont állami támogatás nélkül készült, ami a mai rendszerben el se készülhetne támogatással, mivel kritikát fogalmaz meg a kormányzattal kapcsolatban. A filmnek nagyon egyszerű kerettörténete van: az ötödikes Palkó eddig Berlinben élt, de mivel anyukája munkája miatt haza kellett költöznie, bekerül egy hétköznapi magyar iskolába. Ez egy ideális látószög, amiből tényleg meg lehet látni, hogy hogyan is működik ez az egész.
Ebben a filmben nagyon sok ilyen szituáció van, amiből látni hogy hogyan zajlik ez, főleg Palkó szemszögéből:
Egy gyereknek csakis azért kellett tesin kettő pluszkört futnia, mert nem volt megfelelő felsője. Ez szerintem teljesen abszurd, amit egy mai tanárnak nem is szabadna megtennie. Ezzel a tesitanárral az a legnagyobb probléma, hogy teljesen azt hitte el, hogy a gyerekek romlottak, és csakis az ő hibájuk minden, és ezzel nem csak a tesitanár van így.
Jelenet a filmből
Van egy jelenet a tanáriban, ahol megbeszélik, hogy melyik tanárral mi történt a Palkóék osztályával eltöltött órán. A lényege a jelenetnek tényleg az, hogy minden tanár elkeseredett, gyerekekben véglegesen csalódott személy a filmben, akik szerint a gyerek a fő ellenség, a fő hibás, az, aki mindenről tehet. De nem feltétlenül csak a gyerekek a hibások, senki sem tökéletes, de azért mégiscsak túlzás az, ahogy ezek a tanárok gondolkodnak.
Jelenet a filmből
A felelés. Nem az a fajta, amikor egy héttel hamarabb bejelentik, hanem csak óra elején véletlenszerűen kihívnak egy gyereket alázás céljából. Ezt a film a főszereplővel példázza, amikor kihívják felelni. Egyszerűen a feleltetés szerintem egy annyira régi és rossz módszer, ami ma már használhatatlan. Konkrétan megalázzák a gyereket a filmbeli tanárok a többi tanuló előtt. A feleltetés a filmben nem feltétlenül egy kikopott megoldás, csak nem megfelelően alkalmazzák a film tanárai.
A felelés - jelenet a filmből
A filmben Palkóéknak van egy fiatal osztályfőnökük, Juci néni, aki még nem annyira pesszimista a gyerekekkel szemben, és még látja a reményt a tanításban. Nekem őszintén ő az egyik kedvenc karakterem a filmben, mivel egész végig próbálkozik, szinte kisgyerekként csodálkozik az olyan szörnyűségeken, amik még mindig tényleg vannak.
Palkó (Mátis Paul) és Juci néni (Mészöly Anna)- jelenet a filmből
Az egyik tanár óráján van egy rendszer, hogy minden gyereknek valaki más írja a fekete pontokat, ennek a célja ezen az órán valószínűleg az, hogy a gyerekeket egymás ellen fordítsa. De itt olyan értelmetlen dolgokért is kapnak fekete pontokat, ami már tényleg az abszurd netovábbja. Ha már a fekete pontról van szó, akkor szerintem érdemes megemlíteni hogy egy tanárnak az iskolában nem szabadna semmiképpen büntetésre használnia a röpdolgozatot, vagy egyesekkel dobálózni, mert van olyan, hogy egy adott tanár az iksz számú fekete pontért egyest ír be.
Palkó (Mátis Paul)- jelenet a filmből
Nem tudtam amellett se elmenni, hogy van a tankerület, ami ebben a filmben is nagyon nagy szerepet játszik. Van egy mellékszál a cselekmény alatt, amiben az egyik technikatanárnak az egész film során csak az a célja, hogy egy elöregedés miatt kiesett ablakot helyre hozzon. Na, ebben természetesen először a tankerhez fordul, ahol nem segítőkészek. Sőt, egészen elutasítóak. Szerintem egy tanker mindenben ilyen, nem segít semmiben, de amikor ők akarnak valamit, akkor aztán muszáj csinálni, különben kirúgás lesz a vége. Szerintem ez is nagyon visszataszító, egy tankerületnek az lenne a célja, hogy segítsen az iskoláknak, adjon pénzt javításokra, küldjön krétát stb. Nem pedig még jobban megkötni a kezét, kirugdosni a tanárokat, és még sorolhatnám.
A filmben az a legrosszabb, hogy ez nem olyan, mint a legújabb Marvel-film, amiről tudjuk, hogy csak kitaláció, és ilyen nincs, hanem tényleg ez van, találkozunk vele nap mint nap. Azért mondtam feljebb, hogy kerettörténet, mert a filmben lényegében csak kiválogatott szituációk vannak, ami bármelyikünkkel megtörténhet/megtörténhetett, ebből feljebb olvashattatok példákat.
A legszívszorítóbb az egészben az, hogy Palkónak nincsenek ott vele a szülei, nem segítenek neki, nem próbálják megoldani ezeket. Ez igazából egy szépséghibája a filmnek, mivel ez egy kényelmes szemszög, mert így lehet a feljebb említett szituációkat jól bemutatni, Palkót egy kísérleti nyúl szerepbe kényszerítve.
Igazából szerintem a jelenlegi közoktatásnak Magyarországon egy teljes átdolgozásra lenne szüksége. Az anyagot nem betanultatni kéne a gyerekkel, mint a robot, hanem érdekesen elmagyarázva, kreatívan kéne csinálni. A Poliban például szerintem ez nagyon jó, hogy itt nem agyhalottan magoljuk az anyagot, hanem több kreatív dologgal tanuljuk a történelmet, a művészetet és kb. mindent.
Én nem azt mondom, hogy a tények tanulását teljesen el kell törölni, van igenis értelme annak, hogy pl. matekból megtanuljuk az ilyen-olyan egyenletet vagy bármit. . Csak, mint feljebb említettem, ezeket az anyagokat így is kell betanítani, éltetni kell a kíváncsiságot, meg kell szerettetni az emberekkel azt, ami az adott tantárgy. Vagy ha nem is szeretik meg, legalább tudjanak belőle valamit, ismerjék. Az irodalom/művészet/nyelvtan ugyanaz. Teljesen mindegy, hogy létezik már ilyen-olyan autocorrect, mégis fontos készség, ha tudsz helyesen írni, valamint anélkül nem is tudsz idegen nyelvtant tanulni, ha nem tudod, hogy van az alany+állítmány. Az irodalom pedig szerintem arra van, hogy művelt legyél, és nagy legyen a szókincsed, ami szerintem szintén egy nagyon-nagyon fontos készség, valamint arra, hogy a bizonyos művészetek segítségével kiszakadj a hétköznapok szürkeségéből, a valóságból.
És még estig itt sorolhatnám egyenként minden tantárgyról, hogy mi alapból a célja. Igazából mindegyiknek az a célja, hogy a tanult tényeket később majd tudjuk használni, mivel összefüggéseket csakis tények között lehet találni. Csakhogy a magyar közoktatásból ha valami, az nagyon kiveszett, hogy a gyerek szeressen bármit is az iskolában. Ami a legfontosabb célja lenne az iskolának, hogy 18 évesen kikerülve egy életre kész, élethez szükséges tényeket tudó ember lépjen ki a gimnázium kapujából.
Szerintem az, ahogy megcsinálták a vizuális részét, az csodálatos, nagyon jól fel volt véve minden jelenete. Meg az is nagyon tetszett, hogy volt benne pár olyan jelenet, amikor csak vágóképek voltak az üres iskoláról, ami alatt mindig pontosan ugyanaz a zongora részlet szólt, ami hozzáadott egy pici késleltetésféleséget, ami még inkább az embert arra késztette, hogy a falra másszon a film abszurditásai miatt. A színészi munkával teljesen meg voltam elégedve, volt egy olyan jelenet, amikor a gyerek statisztáknak nem volt meg mondva, hogy mi lesz, ott tényleg maguktól válaszoltak, ami nagyon jó volt visszatekintve. A jelenetben egy magyaróra volt, amiben Juci néni tartott egy konzervatív szemmel nézve elég rendhagyó magyarórát, amiben a gyerekeknek pl. nem kellett a padban ülni, hanem bárhol ülhettek.
Ezt a filmet szerintem mindenkinek meg kell néznie legalább egyszer, mivel olyan fontos az, amit megfogalmaz, hogy amellett nem lehet elmenni egyszerűen.
A Fekete pont 12 éven aluliak számára nem ajánlott, megtekinthető a Max streaming szolgáltatón